Van valami probléma?

A tizenhetedik századi matematikus-filozófus Blaise Pascal egyszer azt mondta: „Az ember összes baja abból származik, hogy nem tud nyugton ülni a fenekén.”

Ezt kiegészíteném azzal, hogy „és nem tudja, mikor üljön rajta.”

1967-ben Izrael háborúban állt Egyiptommal, Szíriával és Jordániával. Az események közepette, amit manapság már Hatnapos Háborúként ismerünk, riporterek kérdezték a korábbi brit miniszterelnököt, Harold Macmillant, mit gondol a közel-keleti problémáról.

Az akkor már igencsak koros államférfi habozás nélkül rávágta:

- Nincs probléma a Közel-Keleten.
A riporterek megkövültek.

- Mit ért az alatt, hogy „Nincs probléma a Közel-Keleten”? – követelőzött a riporter. – Nem tud róla, hogy veszedelmes háború zajlik? Nem jut el a tudatáig, hogy most is, miközben beszélünk, bombák hullanak az égből, tankok harcolnak, és katonákat lőnek szitává? Rengeteg a halott és a sebesült. Mit ért azalatt, hogy „Nincs probléma a Közel-Keleten”?

A sokat látott államférfi türelmesen elmagyarázta:

- Uram, a „probléma” olyasvalami, aminek van megoldása. A Közel-Keleten viszont nincs ilyen. Épp ezért nincs probléma.

Mennyi, de mennyi időt vesztegetünk el az életünkből olyasmire, aminek akkor éppen nincs megoldása, és ezért nem is igazi probléma?