Az ördögűző

Következzék egy természetfölötti történet Thaiföldről, a bámulatos Ácsán Cshá természetfölötti bölcsességéről.

   Egy közeli falu vezetője segédjével együtt kereste fel Ácsán Cshát kunyhójában, ahol vendégeket fogadott.  Előző este egy falubeli nőt megszállt egy erőszakos és gonosz szellem. Nem tudtak segíteni rajta, így a nagy szerzeteshez vitték. Már lehetett is hallani a sikolyokat, ahogy az Ácsánnal beszéltek.
   Azonnal utasított két fiatal tanítványt, hogy tüzet rakjanak, s azon forraljanak vizet, és két másikat is, hogy a kunyhója mellett ássanak egy hatalmas gödröt. A tanítványoknak fogalmuk sem volt, miért.
   Négy megtermett falusi, habár rizsföldeken dolgozó erős földművesek voltak, alig tudták fogva tartani a vergődő nőt. Miközben egyik legszentebb kolostorukon vonszolták keresztül a nőt, az válogatás nélkül ocsmányságokat kiabált.
   Ácsán Cshá meglátta, és rászólt a tanítványokra:
 - Ássatok gyorsabban! Forrjon az a víz! Nagy gödör és sok forró víz kell.
Sem a papok, sem a falusiak nem tudták, mire készül.
   Mikor berángatták a nőt Ácsán Cshá kunyhójába, szó szerint habzott a szája. Vérvörös szemei tágra nyílva meredtek. Őrülettől eltorzult arccal zúdította a trágárságokat és ocsmányságokat Ácsán Cshára. Újabb emberek jöttek, hogy próbálják lefogni a köpködő nőt.
 - Kész van már a gödör? Hamar! Felforrt már a víz? Gyorsabban! – kiabálta túl a nő üvöltéseit. – Bele kell dobnunk a lyukba. Öntsétek rá mind a forró vizet! Aztán temessétek el. Csakis így szabadulhatunk meg ettől a gonosz szellemtől. Ássatok gyorsabban! Több forró vizet!
   Tapasztalatból tudtuk, hogy sosem lehet biztosan tudni, mit fog Ácsán Cshá csinálni. Ő maga volt a kiszámíthatatlanság, pap formájában. A falusiak biztosra vették, hogy belehajítja majd a nőt a gödörbe, rázúdítja azt a sok forró vizet, és eltemeti. És hagyták is volna, hogy így tegyen.
   A nő is ezt gondolhatta, mert lassan kezdett lenyugodni. Még mielőtt elkészült a gödör, és a víz felforrt volna, az erőlködéstől kimerülten ült Ácsán Cshá előtt, malaszttal teljesen fogadva Ácsán Cshá áldását, mielőtt nyugodtan hazavezették volna. Óriási.

   Ácsán Cshá tudta, hogy megszállottság vagy őrület ide vagy oda, valahol mélyen mindnyájunkban ott van az önfenntartás. Gyakorlottan és igencsak drámaian megnyomta az önfenntartás indítógombját a nőben, és hagyta, hogy a fájdalomtól és haláltól való félelem elűzze az őt megszálló gonosz szellemet.
   Ilyen a bölcsesség: ösztönös, tervezetlen, megismételhetetlen.
Brahm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése