A szobában, ahol vendéglátójukra vártak, volt egy csodaszép akvárium, benne számtalan különféle hallal. A fiatalabb szerzetes megjegyezte, hogy a halak akváriumban való tartása ellenkezik a buddhista könyörületesség elvével, hiszen olyan, mintha a halakat bebörtönözték volna. Mégis mi bűnt követtek el, hogy egy üvegfalú börtönbe zárták őket?! Szabadon kellene úszkálniuk a tavakban és folyókban, ahol oda mehetnek, ahova csak szeretnének...
A másik szerzetes nem értett egyet Azt elismerte, hogy ezek a halak nem követhették szabadon a vágyaikat, de ugyanakkor az akváriumi élet számtalan veszélytől megóvja őket. Ezután felsorolta, hogy így mi mindentől szabadulnak meg a halak:
- Láttál már valaha olyan horgászt, aki egy akváriumban próbált meg horgászni? Ugye nem? A halak tehát szabadok a horgászok jelentette veszélytől.
Képzeld csak el, milyen lehet a szabadban: amikor egy kövér, ínycsiklandozó gilisztát látnak a vízben lebegni, soha nem tudhatják, hogy biztonságos-e megenni. Kétségtelen, hogy számos barátjukat és ismerősüket látták már rákapni egy elsőre finomnak tűnő gilisztára, majd pillanatok alatt eltűnni felfelé örökre... A vadon élő halak számára az étkezés ijesztő, veszélyes, ráadásul gyakran tragédiába torkollik. Egy vacsora lelki megpróbáltatásokat okoz. Az összes vadon élő hal krónikus gyomorfájdalmaktól szenvedhet, amit a vacsoraszerzés körül kialakult félelem okozhat; a paranoiásabb egyedek pedig elképzelhető, hogy egyszerűen csak éhen halnak. A vadon élő halak valószínűleg egytől-egyig pszichológiai esetek lehetnek. Ettől a veszélytől nem kell tartaniuk az akváriumban élő társaiknak. - A vadon élő halaknak attól is aggódniuk kell, hogy esetleg egy nagyobb hal megeszi őket. Manapság nem úgy megy ám, hogy "hát majd akkor az éjjel felúszok a patakon, mert akkor úgyis biztonságos!". Ugyanakkor egyetlen haltulaj sem rakna (legalábbis szándékosan) olyan halat az akváriumba, ami megeszi a többit. Tehát az akváriumban élő halak szabadok a kannibál halak hordozta veszélyektől.
- A természet rendje szerint néha megesik, hogy a vadon élő halak bizony táplálék nélkül maradnak. De az akváriumban élő társaik gyakorlatilag egy étterem mellett laknak: A pincér naponta kétszer házhoz viszi a menüt. Ez pedig még a pizzafutárnál is jobb dolog, hiszen nem kell fizetni. Tehát az akvárium halai szabadok az éhség érzésétől.
- Az évszakok változása során a tavak és a folyók gyakran ki vannak téve extrém időjárási körülményeknek. Télen annyira hideg lehet, hogy akár be is fagyhatnak, míg nyáron annyira meleg, hogy akár ki is száradhatnak. Az akvárium halai azonban egész évben élvezhetik a légkondicionált lakosztály kényelmét. Az akvárium halai tehát szabadok a hideg és a forróság veszélyeitől.
- A természetben ha egy hal megbetegszik, nincs aki elláthatná. Az akvárium azonban ingyenes orvosi ellátást biztosít: A tulajdonos házhoz hívja a haldoktort; még csak be sem kell menni a klinikára. Az akvárium halai tehát szabadok attól a veszélytől, hogy megbetegszenek, és nincs, aki segítsen.
Az idősebb szerzetes azután elmagyarázta, hogy valahogy így van ez azokkal az emberekkel is, akik erényes életet élnek: igaz, nem tehetnek meg bármit, amit csak akarnak, de így számos veszélytől és kellemetlenségtől óvják meg saját magukat.
Te melyik szabadságot választanád?