Meglep, hogy a
beszéd még mai nyereség-orientált gazdaságunkban is ingyenes. Csak idő kérdése,
hogy egy pénzszűkében lévő kormány a szavakat is árucikknek nyilvánítsa, s
ilyenformán adót vessen ki a beszédre.
Jobban meggondolva,
ez nem feltétlenül egy rossz ötlet. A régi igazság, miszerint „hallgatni
arany”, ismét aktuálissá válna. A telefonvonalakon nem lógna annyi tinédzser, és a
szupermarketek pénztárainál is szabadabban haladna a sor. Megnyugtató lenne a
tudat, hogy bizonyos ismerőseid akkora vagyonnal bővítenék az állam kincstárát,
melyből az általuk megsüketített emberek segítséget kaphatnak. A
közteherviselést a keményen dolgozókról a nagydumásokra hárítaná. Persze ebben
az esetben a legtöbbet adakozók maguk a politikusok lennének. Minél többet
vitatkoznak a parlamentben, annál több pénz állna rendelkezésre iskolák és
kórházak építésére. A gondolat maga, elégedettséggel tölt el.
Végül pedig, ha
lennének is ellenlábasai ennek az adózási rendszernek, ugyan ki engedhetné meg
magának, hogy szót emeljen ellene?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése