Drága kövek

   Egy híres, államokbeli, üzleti iskolában a professzor egyedülálló előadást tartott szociális közgazdaságtanból végzős osztályának. Magyarázat nélkül az asztalra tett egy üres befőttesüveget. Aztán elővett és óvatosan az üveg mellé helyezett egy nagy, kövekkel teli zsákot. Egyesével belerakta őket az üvegbe, amíg már nem fért több bele. Megkérdezte diákjait:

 - Tele van az üveg?

 - Igen – hangzott a válasz.

   A professzor elmosolyodott. Az asztal alól elővarázsolt egy második zsákot, amiben kavics volt. Aztán ügyesen belerázogatta a kavicsokat a nagy kövek közti üregekbe. Másodjára is megkérdezte:

 - Tele van az üveg?

 - Nem – válaszoltak. Kezdték kapizsgálni.

   Persze igazuk volt, a professzor egy zsák homokot vett elő. Sikerült belefolyatni a homokot a kövek és a kavicsok közti hézagokba. Ismét rákérdezett:

 - Tele van már az üveg?

 - Nyilván nem, magát ismerve – válaszoltak a diákok.

  Ezen elmosolyodva a professzor elővett egy flakon vizet, amit beleöntött a kövekkel, kavicsokkal és homokkal töltött üvegbe. Amikor már nem fért bele több víz, letette a flakont, és végignézett az osztályon.

 - Szóval, mit tanultak mindebből?

 - Hogy mindegy milyen sűrű a programod – próbálkozott az egyik hallgató, - akkor is be tudsz zsúfolni még valamit!

Elvégre ez egy híres üzleti iskola volt.

 - NEM! – mennydörgött rá a professzor. – Azt tanulhatjuk ebből, hogy ha a nagy köveket is be akarjuk rakni az üvegbe, azokat kell az első helyre tenni.

A lecke a fontossági sorrendről szólt.

   Szóval mik a „nagy kövek” a te „befőttesüvegedben”? Mi a legfontosabb, aminek be kell férnie az életedbe? Kérlek gondoskodj róla, hogy ezek a „drága kövek” kerüljenek az első helyre, mert különben sohasem fognak beleférni a napodba.